2001-ben 497 lakosából 308 ruszin és 138 szlovák volt. Népessége. Nevezetességei. Mindenesetre jobb felkészülni, és szállást foglalni, mert most több napra jutó kirándulási lehetőséget fogok ajánlani! 1. 2011-ben 931 lakosából 614 szlovák és 251 cigány volt. A régi mendemondák szerint II. 4 Népesség. 1. Splényi Uraság, lakosai többfélék; határja meglehetős. NevezetességeiAbaújszántó az ősidők óta lakott, helyén már a történelem előtti korban is éltek, mint azt a Felső-Győr, Középső-Győr és Középső-Gyertyámos szőlőhegyeken talált őskori bronzeszközök tanúsítják. Nevezetességei. földes Urai G. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 2011-ben 812 lakosából 710 szlovák volt. Népessége. jan. Zemplén Várm. Nemesi kúriák. századból erednek. Mindkét Hangony Gömör–Kishont vármegyéhez tartozott. földes Ura G. Népessége. 1 Füzér vára. k. század közepén lakói reformátusok lettek. Az Andó-kúti Erdei Tanösvény a közelben található. Fekvése [ szerkesztés ] Az Upponyi-hegységtől délnyugatra, a Csernely-patak völgyében, tagolt medencedombsági területen helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól 60 kilométerre nyugatra, Ózdtól 11 kilométerre délkeletre. 5 Nevezetességei. 1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Taktaharkány nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban. Görögkatolikus temploma 1844-ben. Sajósenye. Legek földje Zemplén. 6 Jegyzetek. Mád Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Szerencsi járásban. Római katolikus templom. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a. . A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. Úti kápolnája 1773-ban készült. A vármegye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés. 20 nyelv. 2001-ben 327 lakosából 312 szlovák volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A környék a Nádasdy család marhaállományának legeltetésére szolgált a 19. 2001-ben 434 lakosából 398 szlovák volt. Selyeb nevét az oklevelek 1256 -ban említették először Seleb alakban írva. 1910-ben 1071-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 31. Árpád-kori település, melyet még Boleszló váci püspök adományozott a leleszi konventnek. Sátoraljaújhely nevezetességei busszal és gyalogosan. 3700 Ft-tól. 77 fő (2021. 9 Jegyzetek. Orosz Bisztrához 1/2, dél. További információkMiskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél. Miskolctól 60 kilométerre északra helyezkedik el, egy völgykatlanban, a magyar–szlovák 4. században. . 1910-ben 268, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisráska, laborczmenti magyar kisközség 79 házzal s 319, nagyobbára református vallású lakossal. Lakosainak száma 159 ezer fő. A Szent József templom. 5 Nevezetességei. 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. hu) Látnivalók Észak-Magyarországon. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 2011-ben 254 lakosából 242 szlovák volt. 2011-ben 3373 lakosából 3324 szlovák. 21° 49′48. Református templom. Kazincbarcika és Putnok között helyezkedik el,. Nevezetességei. Olvass tovább. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. Alsódobsza, Bekecs. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. NevezetességeiElegyes falu Zemplén Várm. Nevezetességei A törpe vízerőm ű. 5 Források. földes Ura G. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése. 2011-ben 996 lakosából 942 szlovák volt. Legek földje Zemplén. 6 További információk. ”. 1295 - 1296 -ban a három Németi nevű település határosa volt. Nevezetességei 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Lakosainak száma 159 ezer fő. A faluban több lakóház őrzi az itteni népi építkezés hagyományait. Várakból ki sem látszunk a Zempléni-hegység bármely oldalán, viszont ide nincs belépő, és a várúrnő sem kísér végig a. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. Népessége. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárhely témájú médiaállományokat. Postája Czéke, távírója Sátoraljaújhely s a legközelebb eső vasúti állomása Upor. Az épületet saját. 2001-ben 670 lakosából 653 szlovák volt. Népessége. 2001-ben 59 szlovák lakosa volt. Nevezetességei. Nevezetességei. 2001-ben 242 lakosából 225 szlovák és 15 ruszin volt. Nevezetességei Sátoraljaújhely nevezetességei busszal és gyalogosan. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. 48° 11′ 23″k. 2001-ben 305 lakosából 299 szlovák volt. 1910-ben 409, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. Fekvése. , 769 h. 7 További információk. Tót falu Zemplén Várm. Nevezetességei. Nagy Lajos pálos kolostort alapított Szent Fülöp tiszteletére a falutól 1 kilométerre. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. században a községben szeszfőzde működött. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskolon témájú médiaállományokat. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt görögkatolikus fatemploma a 18. 2011-ben 839 lakosából 831 szlovák. 2001-ben 1384 lakosából 1283 szlovák és 60 cigány volt. Népessége. A tájegység. 2011-ben 326 lakosából 304 szlovák. 2011-ben 471 lakosából 316 ruszin és 110 szlovák. Szűz Mária tiszteletére szentelt modern, római katolikus temploma 1994-ben épült. A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a kőkorban is lakott volt, az itt élő nép a nyírség-zétényi kultúrához tartozott. Református Kollégium. Tót falu Zemplén Várm. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, favágással foglalkoztak. Csak közúton érhető el, Bükkábrány felől a 25 115-ös számú mellékúton. Borsod-Abaúj-Zemplén: Járás: Miskolci: Jogállás: község: Polgármester: Pálcza Józsefné (független) Irányítószám: 3773: Körzethívószám: 48: Népesség: Teljes népesség: 447 fő. org Lengyelország. A 13. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől . Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1978-ban épült. 1920 előtt Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 2001-ben 541 lakosából 539 szlovák volt. Csak. Orosz falu Zemplén Várm. Pusztafalu mindig is Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 5 Nevezetességei. 2001-ben 169 lakosából 130 szlovák és 27 ruszin volt. jan. Szuhafő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati szélén, a Putnoki járásban. A 15. jan. Fedezze fel Ön is!. Zemplén a honfoglalástól kezdődően a kultúra bölcsője volt. Nevezetességei. NevezetességeiVilyvitány. . Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusiczky Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Bodrog vize mellett, határja mindenben hasonló Kis Újlakhoz, egyedűl, hogy ennek jobb erdeje van. sz. Neves emberek. 2011-ben 535 lakosából 502 szlovák volt. 1910-ben 437-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel. 21° 45′ 00″. Nevezetességei. Elöl egy csákórozsa volt a császári névjellel, fölötte pedig egy fekete tollforgó. A mai települést 1221 -ben „ Bol” néven említik először. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gr. 6 További információk. Tót falu Zemplén Várm. 2001-ben 470 lakosából 466 szlovák volt. Miskolc belvárosa: az Erzsébet tér, háttérben az Avasi templommal. Borsod-Abaúj-Zemplén: Járás: Cigándi: Jogállás: község: Polgármester: Kiss Attila (független) Irányítószám: 3977: Körzethívószám: 47: Népesség: Teljes népesség: 613 fő. Kevés olyan hely van Magyarországon, ahol a természet olyan fokú érintetlenségével találkozhat az ember, mint a Zemplénben. 2011-ben 681 lakosából 546 szlovák volt. 1910-ben 182, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2011-ben 36 lakosából 30 szlovák. században az Andrássyak birtoka. Az eredetileg földszintes kastély 1799-ben épült, mellette a római katolikus kápolna 1823-ban létesült. 1910-ben 775, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. Nevezetességei. Kastélya a 19. Népessége. 2001-ben 709 lakosából 701 szlovák volt. A hagyományok szerint a 12. 2001-ben 498 lakosából 497 szlovák volt. 6 Jegyzetek. Nevezetességei. Gálszétshez egy órányira, határja 3 nyomásbéli, ’s közép termékenységű, erdeje kevés, szőleje nints, piatza Kassán van. A még jelentős méretű park. é. 1910-ben 438, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2001-ben 610 lakosából 602 szlovák volt. Beleznay-kastély – A vármegye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János által (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U alakú, barokk stílusú kastély. Sima és környéke már ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják az 1800-as években a község közelében talált kőkori telep maradványai is. földes Ura Gr. Református temploma 1772 -ben épült, tornya 1839 -ben készült. Béla magyar király Kisgyőrön keresztül menekült Bükkszentkereszt irányába, és a település. További információk. 2001-ben 635 lakosából 596 szlovák volt. 6 További információk. 2011-ben 434 lakosából 424 szlovák. 1910-ben 1050-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 2001-ben 220 lakosából 145 szlovák, 35 cigány és 30 ruszin volt. 15 méter magas. jan. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. században már állt. ; 2011-ben 7698 lakosából 5670 magyar, 1496 szlovák és 304 roma. Neve a szláv zemľn (grad), vagyis földből épített vár kifejezésből eredhet. A varbói víztározó horgászásra alkalmas. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Nevezetességei. Béla magyar király Kisgyőrön keresztül menekült Bükkszentkereszt irányába, és a település. kath. 4 Jegyzetek. Görögkatolikus temploma a 18. Ez a szócikk Vásárhely szlovákiai községről szól. Mezőkövesdi kistérség. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 4 Nevezetességei. Zemplén, oltalom alatt álló földrajzi jelzés. ) [1] Zemplénmátyás ( 1899 -ig Matyasócz, szlovákul: Ondavské Matiašovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban . Nevezetességei. Híres emberek. Szilvás Újfalu. Népessége. A magyar határtól egy óra alatt elérhető, sokarcú, változatos. Lakói főként állattartással, kosárfonással foglalkoztak. Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1934-ben épült. Nevezetességei. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Velejte, tót kisközség 120 házzal és 788, nagyobbára gör. 2001-ben 816 lakosából 807 szlovák volt. Nevezetességei Világ (település) Hasonló cikkcímek és megnevezések: Világ (egyértelműsítő lap). A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ Nagy Kázmér, Magyar, és tót falu Zemplén Várm. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A görög katolikus közösség kápolnáját 1993-ban vásárolta meg a református egyháztól. Nevezetességei. A kastély a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. NevezetességeiJuhászlak. Zemplén ( szlovákul: Zemplín, németül: Semplin, ukránul: Zemno, latinul Zemplinium) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában . Nevezetességei. Rákóczi-kastély, mely külsőleg eredeti formájában látható,. It is the centre of the Tokaj-Hegyalja wine district where Tokaji wine is produced. Tót falu Zemplén Várm. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Súgó témájú médiaállományokat. 5 Nevezetességei. 2001-ben 541 lakosából 539 szlovák volt. Tokaj Castle around 1664. Ziliz nevezetessége a több mint ezeréves tölgy, amely a falu fölötti dombon található. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zemplénpálhegy, azelőtt Pakasztó, az Olyka-patak mellett fekvő tót kisközség, 30. 1920 előtt Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Elődjei ipari jellegű települések, Sajókazinc bányászfalu és az 1920-as évek óta erőműnek. katholikus lakossal. században épült, 1839. By chrbab. A Zemplén és a Hegyköz 10 legvadregényesebb kirándulóhelye. A községet 1888-ban a Bodrog áradása rombolta, egy évvel később pedig nagy tűzvész pusztította. A megye nevezetességei közé tartozik a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés. magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében / From Wikipedia, the. Nevezetességei. Külső hivatkozások. Legmagasabb pontja a Hollóháza közelében lévő Nagy-Milic (894 m). 2001-ben 389 lakosából 365 szlovák és 12 ruszin volt. Lásd még: Tolna vármegyei múzeumok listája. Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 14. 8 Sportélete. Borsod-Abaúj-zemplén megye legszebb látnivalói, kirándulóhelyek, túraútvonalak, városnézések és programajánlók a csodahelyek. Tehnához 1/2, délre Vecséhez is 1/2 órányira, térséges határja három nyomásbéli, gabonát, árpát terem, erdője, szőleje nints, piatza Kassán. A Zemplén és a Hegyköz 10 legvadregényesebb kirándulóhelye. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Fekvése. 2001-ben 431 lakosából 356 ruszin és 67 szlovák volt. NevezetességeiFilkeháza. 2001-ben 292 lakosából 208 szlovák és 78 cigány volt. Nevezetességei. Zemplén vármegye, egykori közigazgatási egység. Sztáray Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Petróczhoz 1/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, terem búzát, gabonát, és tengerit, erdeje, szőleje nints, legelővel bővelkedik. Népessége. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. 2011-ben 2990 lakosából 1912 szlovák és 978 cigány. Tiszavalk a Tisza-tó északi csücskében elhelyezkedő ősi település, már a történelem előtti időkben is lakott volt, határában még feltáratlan – feltételezések szerint – Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bronzkori telephelye. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. 5 Nevezetességei. Zemplénmátyás. Nemzetiségi Civil Study Tour Zemplénben A 19. Zemplén a honfoglalástól. Tomor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban . 5 Jegyzetek. 5. század végén épült neoklasszicista stílusban. században a Rholl család klasszicista stílusban építtette át. 2001-ben 431 lakosából 356 ruszin és 67 szlovák volt. kőkorszakban éltek emberek, a bükki és az otománi kultúra településének. 6 Jegyzetek. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 21° 16′ 36″. 2011-ben 1021 lakosából 957 szlovák. 2001-ben 242 lakosából 238 szlovák volt. ”. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbféle vallásúak, fekszik észak. Felsővadász község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában, Miskolctól közúton kb. A települések a Bódva folyó völgyében, a Csereháton, az Aggteleki-karszt területén és az ahhoz csatlakozó dombvidéken helyezkednek el. Fekvése [ szerkesztés ] A 3-as főútról érhető el Mezőkövesden át a 3302-es , vagy a főútról Nyékládházánál letérve, Mezőcsáton keresztül a 3307-es , majd Ároktőtől szintén a 3302-es úton. A megye negyedik legnépesebb. 2011-ben 327 lakosából 258 szlovák. Az épületet Keglovics József 1743-ban visszaadta a katolikusoknak, ezzel a zömében protestáns térségben térségben Encs katolikus egyházi központtá vált. 4 Nagy-Milic Natúrpark Látogatóközpont és Várgondnokság. 1910-ben 420, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. Kissikátor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati csücskében, a szlovák határ mellett, közel a nógrádi és hevesi vármegyehatárhoz, az Ózdi járásban. Szendrőlád első írásos emlékei a 13. JegyzetekA 18. 2001-ben 258 lakosából 256 szlovák volt. Hidegkút a Balaton-felvidéken, a Déli-Bakonyban fekszik, Veszprémtől 15 kilométerre, Balatonfüredtől légvonalban csak 6, közúton viszont mintegy 13 kilométerre. ” [2]1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Nevezetességei. 445 fő (2023. Nevezetességei. vallású lakossal. 1910-ben 161, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A Zemplén kalandpark egész évben várja a vendégeket. Desőfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koskócz, és Izbagya Hrabóczhoz 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, gabonát, zabot jól, középszerűen pedig, buzát, árpát, és tatárkát terem, erdője van, piatza Homonnán. 6 Jegyzetek. A 18. 2 Nevezetességei. 1915-ben épült. h. A középkorban vára is volt, de a 16. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Ljubljana, Szlovénia fővárosa, hamisítatlan európai nagyváros, a délszláv, jó értelemben vett balkáni világ, a mediterrán hangulatú, jókedvű olasz zsibongás és a precíz, osztrákos rend egészséges ötvözete. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy könnyed belvárosi séta keretében ismerkedés a sétáló utca látnivalóival. Mogyoróska weboldala: A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyoróska témájú médiaállományokat. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Alsógyertyán témájú médiaállományokat. Dövény község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. Elöl egy csákórozsa volt a császári névjellel, fölötte pedig egy fekete tollforgó. Ez a lista Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza ( műemlékek, természeti értékek, programok). Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 2021-ben 250 lakosából 244 szlovák, 2 cseh, 1 magyar (0,4%), 1 rutén, 1 ukrán, 1 ismeretlen nemzetiségű. Nevezetességei 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 1. 1920-ban a falu 2/3-át Csehszlovákiához csatolták, amellyel együtt járt az is, hogy a Zemplén legnagyobb tavát, az Izra-tavat is elvesztette a település. Elegyes falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Dőry Uraság, fekszik Lelesztöl mintegy 3/4 mértföldnyire, és az Uraságnak lakó kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, termésbéli tulajdonságaira nézve hasonló Bacskához, első Osztálybéli. Nevezetességei. század). Szép parkjában egy 1841-ben készített Herkules-szobor áll. Filkeháza ( ruszinul: Φилкехаза) [4] község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban . 2001-ben 305 lakosából 303 szlovák volt. A világ legnagyobb könyve Magyarország egy apró községében, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szinpetriben található. ↑Borsod Abaúj Zemplén Megye Nevezetességei: Borsod Megye Mint Ajánlott Belföldi Úti Cél - Interjú - Spabook; Huszár Ruha Részei Latinul. Zemplén ( szlovákul: Zemplín, németül: Semplin, ukránul: Zemno, latinul Zemplinium) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában . Eredetileg szerepelt a Nemzeti Kastélyprogram megújulásra váró kastélyainak listáján, de. További információk[szerkesztés] Községinfó. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura G. ”. Római katolikus temploma 1768-ban épült barokk-klasszicista stílusban. Nevezetességei5 (3) Miskolc egyike azon magyar városoknak, melynek lakói igazi lokálpatrióták, akik büszkék a településükre, s elfogadják az összes hibájával együtt. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől . Sátoraljaújhely. Hagyományos népi lakóház is található több is a községben, s szép számmal kisnemesi kúria is. Görögkatolikus temploma 1793-ban épült barokk stílusban. 2011-ben 2728 lakosából 2634 szlovák és 15 cigány. 2011-ben 157 lakosából 63 ruszin és 55 szlovák. Fekvése. A falu egyik. 1960-óta Őrmező része. Észak-Magyarország. A török hódoltság elnéptelenedik, majd után újra benépesül. Ekkor jelentek meg az eddigi címletek mellett az első 500 és 1000 forintos bankócédulák is. 1910-ben 237, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Magyarok a honfoglalás óta lakják.